Yang hat éves volt, amikor Yin született.
Hat év korkülönbség…talán túl sok…
De nem az ő esetükben!
Lee mester mindkét gyermekével edzett,egyformán terhelve őket.Fontosnak tartotta a testi-szellemi edzettséget.Legnagyobb boldogságára a két kicsi szabadidejében,amit játékkal tölthettek volna,is gyakorolt.Minden nap.
Állandóan együtt voltak.Éjjel-nappal.Télen-nyáron.Yang igazi Bátyként viselkedett:tanítgatta és segítette Yin-t.Vidámak,egészségesek és szépek voltak.Szüleik mindenütt büszkén utatkoztak velük,sokan irigyelték őket.
Az irigyek között akadtak,akik Lee mester sikerei miatt törtek pálcát a család felett.Egy olyan szervezet is károsodást vélt felfedezni bevételeiben,amely tagjait már gyermekkoruktól maga köré tömöríti.Erről később…
Lee mester a sallangoktól,cifraságoktól,merevségtől mentes Jeet kune do-val olyan küzdőrendszert alkotott meg,és tanított gyermekeinek is,mely az egész testnek,mint fegyvernek használatára oktat.Yang és Yin megtanulta,hogy szabadon,mindenféle hagyományos stílusbehatároltság nélkül,más harcművészetekből"ellesve"és önállóan létrehozva alapelveket,módszereket és technikákat saját maguk egyéniségéhez (testi és lelki alkatukhoz) illő harcműészetet hozzanak létre,mely azonban senki más számára nem adható át.Figyelembe véve a két gyermek erős testvéri kötődését,ez borzasztó kínt és egyben leckét jelentett számukra.
Hiszen mindegyikük másban volt a legjobb:Yang elképesztően brutális ütéseket tudott,például:jobb és bal felütést fejre-testre,jobb és bal egyenest,horgot,fordított nyújtott karú körütést,meg fordított felütést…és a legendás hüvelyknyi lökőütést kb.2-3cmről.
Yin-nek halálos erejű és gyorsaságú rugásai voltak:oldalrugás lábra,egyenes előrerugás,egyenes oldalrugás testre,oldalrugás fejre,hátra-rúgás,oldalsó félköríves rúgás,köríves rúgás előre,ugró mellső körrúgás,…
Együtt verhetetlenek voltak.Lee mester sokszor mondogatta is nekik:"Sose feledjétek,hogy együtt többet értek,mint külön-külön!Egyek vagytok!".Ez be is bizonyosodott mindannyiszor,ha megtámadták őket a környékükön garázdálkodó idősebb suhancok.Bemutatták rajtuk éppen aktuális kedvenc párosításaikat,például:(ha késessel álltak szemben) Yang támaszt nyújtott Yin-nek,aki köríves rúgással kiverte az ellenfél kezéből a kést,majd még a levegőben megfordult és a másik lábával állon rúgta a szerencsétlent.
Általában Yang hagyta érvényesülni a húgát,hiszen Yin-nek nagyobb szüksége volt a tapasztalatok gyűjtésére.Sosem beszéltek róla,de a lányban ott maradt a tüske,hogy Bátyja előbb kezdhetett tanulni küzdeni.Lee mester ugyanis megegyezett Éva asszonnyal,hogy csak a gyermekek hatodik születésnapja után kezdheti oktatni őket.Yang tehát hat év előnyre tett szert,amit Yin sosem emlegetett fel,ha összekaptak,de az is elég volt,ha AZZAL a tekintettel a Bátyjára nézett.Yang "megsemmisítő pillantás"-nak hívta.
Mégis boldogok voltak.annyira szerették egymást,hogy semmi és SENKI sem állhatott közéjük.Hajnalonta,suli előtt,együtt futottak,minden gyakorlatot együtt csináltak,egy ritmusra vert a szívük.Yang még gimnazista korában is,minden egyes nap kiment Yin elé a Városligeti Általános Iskolához,ahová két évig együtt jártak.Ott volt az összes szavalóversenyen,táncelőadáson és Yin mindig dobogós helyezést ért el!Segített hugának a beilleszkedésben,hiszen akkoriban ritkaságnak számított egy félig kínai-félig magyar gyermek.Yang nagyon közvetlen természetű,őszinte,nyílt és barátságos volt,sokszor ő szerzett játszótársakat és barátokat a magányos,elmélkedő Yin-nek.
Amikor Yang-nak problémái akadtak a lányokkal,Yin azonnal segítségére sietett:megtanította"lazítani",táncolni és…flörtölni.Ilyenkor eljátszották az adott szituációt,hogy Yang eléggé a fejébe véshesse mit mondjon.
Együtt jártak szórakozóhelyekre,ahol nem egyszer tömegverekedést okoztak.Valaki mindig felheccelte Yin-t vagy Yang-ot(vagy mindkettejüket),ilyen beszólásokkal:"Ha Lee mester fia/lánya vagy,mutasd meg,mit tudsz!".Mivel mindketten rajongtak Édesapjukért,nem tűrhették,ha olyan veszi szájára nevét,aki érdemtelen!Képtelenek voltak kontrollálni dühüket,fiatalok voltak még.Nagyon fiatalok…és öntörvényűek.
Nemsokára eljött a testvérpár életének első közös "Nagy Nap"-ja:Yang lediplomázott,Yin leérettségizett.Együtt,egyszerre ünnepeltek.Lee mester és Éva asszony majd'szétrobbantak a büszkeségtől és boldogságtól!Meghívták a hatalmas kínai és magyar rokonságot,hogy először,(és utoljára,csak ezt akkor még nem tudták) félretéve az ellentéteket,csodás délutánt töltsenek el.
Mindenki eljött,kivétel nélkül!Kibéreltek egy csendes,családias kínai éttermet.Yang és Yin voltak a felszolgálók,ők ragaszkodtak hozzá.Rengeteg fogás volt,természetesen mindennek alapja a tojásos rizs!Voltak személyre szóló ajándékok,szerencsesüti,tüzijáték,harcművészeti bemutató…
…Minden tökéletesen sikerült.Szegényeknek fogalmuk sem volt róla,hogy ez az utolsó békés nap az életükben.De ez még járt nekik!Járt Évának,hogy lássa Yang-ot és Yin-t táncolni,nevetni,járt Lee mesternek,hogy együtt bemutatózzon gyermekeivel az összesereglett rokonság előtt!...
…Aztán beköszöntött az este.Indultak haza a nagymamák,unokatestvérek,keresztapák és keresztmamák,a barátok,a tanítványok.Senki sem sejtette,hogy mi készül pár utcával arrébb!De ne szaladjunk előre!...
Yang elhívta Yin-t sétálni.Azt mondta "nagy meglpetés" vár hugicájára,aki köztudottan imádta a meglepetéseket!Szóval elmentek a közeli parkba és leültek az alig csobogó kút szélére.Yang láthatóan zavarban volt és remegett a keze,miközben a zsebében kotorászott.Yin felnevetett:
"-A kamikra Yang!Csak nem megkéred a kezem?!"
"-Nem!"-morgott sértetten,rátalálva a dobozkára.
"-Akkor?Megkaphatnám végre,amit szorongatsz?"
"-Igen,de előbb mondanom kell valamit."-Yin hirtelen elszégyellte magát.Rájött,hogy Yang-nak milyen fontos ez a dolog.Bocsánatkérően végigsimította Bátyja arcát,majd kézenfogta és várt.Yang szeme könnybelábadt.-"Yin,kérlek nagyon figyelj rám és ne szakíts félbe!"-vett egy mély lélegzetet.-"Hozzád olyan különleges és erős érzés köt,amilyet senki más iránt nem éreztem és nem is fogok soha!...Te a részem vagy,ahogyan én is a tiéd…testvérek és lelkitársak vagyunk.Szeretlek kicsi Yin!Nagyon,nagyon szeretlek!"-ekkor Yang átölelte kishúgát,aki szipogni kezdett,mire a Báty gyengéden eltolta magától. Letörölték egymás könnyeit és elmosolyodtak.Yang kinyitotta a piros,szívalakú bársonydobozkát,melyben egy ezüst gyűrű volt,amely apró virágot formázó,nyolc gyémántból állt:hat szirom,két levél.Yin kinyújtotta jobb kezét,Bátyja felhúzta gyűrűsujjára az ajándékát,majd megcsókolta a finom kezet és szíve fölé szorítva így szólt:
"-Azért adom ezt,mert Te vagy az első az életemben.Mindig emlékezz rám,kérlek!Őszintén és örökkévalóan szeretlek!Tudom,hogy félsz attól mi lesz,ha szerelmes leszek?!Ezért adom most ezt a gyűrűt,amíg csak a TIÉD a szívem!A mi szeretetünk a legmélyebb érzelem,melyet mással sosem tapasztalhatunk meg!Minket semmi sem választhat el,a Halál sem!...Yin,ha előbb halnék meg,nem egyszerre,ahogy terveztük,kérlek ne haragudj majd rám!..
..És főleg kérlek,ne állj bosszút értem!Ne ölj miattam!Éld az életed tovább,szeress valakit és sose felejts el!Ígéred?"-átölelte húgát.
"-Ha akarnálak se tudnálak!Drága Yang!Maradj örökké velem!"-viszontölelte,szinte egybeolvadt a két Erővel teli test.
"-Szeretlek Yin…most és mindörökké!"
"-Én jobban Bátyus!"
Az ő szeretetük olyan fáklyaként világított,melyet a földön és égen egyaránt meghatottsággal figyeltek a Látó szemek.