Az életünknek MINDEN perce értékes. Sosem tudhatjuk,mi történik a következő pillanatban. Tudassuk mindenkivel,hogy mit érzünk irántuk,mielőtt késő lesz!.. Eliza és Yang másnap reggel elutaztak Wilmingtonba,az új filmjük forgatására.Mark csomagolt Nekik sushit és kókuszgolyót,Yin pedig kikísérte Őket a repülőtérre.A búcsúzkodás hosszúra sikeredett. "-Mikor jöttök vissza?"-kérdezte nyűgösen a húgocska. "-Már holnap,ne aggódj!-simogatta meg karját Yang.-Hallasz?" "-Igen,hallak!-ölelte át Yin szorosan.-De tudod,hogy nagyon hiányzol,még ha csak egy napra mész is el!Nagyon-nagyon!" "-Tudom,tudom!-emelte fel a levegőbe a Báty.-Te is nekem,de mennünk kell!" "-Így igaz Yin!-szólt közbe Eliza.-Ne haragudj,de indulnunk kell!..MOST!" "-Értem.Tegyél le,Bátyus!-azzal odalépett és átölelte Bátyja jegyesét.-Jó utat!" "-Köszi!Te pedig érezd jól magad Markkal!"-kacsintott Yin-re. "-Csak legyél kemény vele!Ne engedd túl közel!"-komolyodott meg a Báty hangja. "-YANG!!!-emelte az égre tekintetét.-Kérlek!" "-Yin felnőtt NŐ,drágám!-nevetett fel Eliza.-Bízd rá a dolgokat!" "-Csak tanácsot adtam..-morgott Yang.-Féltem a Húgomat,mert Szeretem!" "-Én is Szeretlek!-lágyult el Yin.-Te is vigyázz magadra!Siess vissza hozzám!" "-Sietek,Kicsikém!-integetett Yang.-Pár óra múlva felhívlak!Szia!" "-Szia sógornőm!"-köszönt el Eliza kedvesen. "-Sziasztok!"-küldött puszikat Yin. Nézte,ahogy eltűntek a kapuban és ekkor belenyilalt egy érzés.Egy rossz érzés.Felkúszott a gerincén,nyomni kezdte a szívét és a lelkére telepedett.Valami nem stimmelt.Nagyon nem.Mintha egy árny lopakodott volna Yang-ék mögött. Mark hiába próbálta elterelni Yin figyelmét,szerelme csak járkált a lakásban fel-alá és egyfolytában telefonált. "-Nyugodj meg,Drágaság!Yang és Eliza most érkezik meg Wilmingtonba!" "-Tudom,de már nem bírom!Hívjon már fel!"-leroskadt a telefon melletti fotelbe. "-Gyere,bújj ide!"-guggolt elé Mark. "-Jaj,annyira furcsa ez az érzés!Megijedtem!"-hajtotta fejét a férfi vállára. "-Ne félj,minden rendben lesz!Yang mindjárt csörög és akkor megnyugszunk,jó?!" "-Jó,persze!Köszönöm,hogy megértesz!-megcsókolta Kedvesét.-Szeretlek!" "-Én meg IMÁDLAK!-visszacsókolt.-Csak nyugodj meg!" "-Nyugodt vagyok,csak hívjon már fel!"-sóhajtott Yin keservesen. Ekkor megcsörrent a telefon.Yin olyan sebességgel kapta fel a kagylót,hogy Mark a földre huppant. "-Yang?!" "-Igen,én vagyok!"-hallattszott a vonal túlsó végéről. "-Hol vagy?Jól vagy?"-sürgette. "-Persze,minden rendben!"-hangzott a jókedvű válasz. "-Akkor miért nem hívtál ELŐBB?"-Yin ingerült lett. "-Mert kijöttek elénk a reptérre és engem egyből idehoztak a Carolco Studióba!Ne haragudj,nem gondoltam,hogy ennyire aggódsz!Sajnálom!"-engesztelte. "-Semmi baj,..én ..csak éreztem Valamit.Valami Gonoszat…féltelek!" "-Minden rendben van,én jól vagyok és Eliza is,…bár ő is furcsákat mondott." "-Miket?Miről?-élénkült fel Yin.-Ő is érezte az Árnyat?" "-..Igen.De aztán sikerült megnyugtatnom!"-sietett húga ijedtségének elébe. "-Nem!Ez nem ilyen egyszerű!Te is tudod!....Gyere haza!Most azonnal!" "-Képtelenség Yin!-jött a határozott válasz.-Mindenki készen áll,itt a stáb!" "-Akkor küldjétek őket is haza!Hivatkozz rosszullétre!Vagy mondd,hogy kórházba kerültem!-hadarta Yin lázasan.-Kérlek,menj el onnan!..Mnekülj!" "-Képtelenség Kicsikém,értsd meg!Fel kell vennünk ezt jelenetet!Muszáj!" "-Semmit se muszáj!-fakadt ki Yin.-Veszélyben vagy,érzem!Gyere vissza!" "-Nem megy,ne haragudj!-Yang hangjában szenvedés bújkált.-Nyugodj meg!" "-Rendben.Akkor most jól figyelj!"-azzal megállapodást kötöttek. Yin fél óra múlva már a gépen ült Markkal,Wilmingtonba tartottak,a Carolco Studióhoz.Yang megígérte,hogy nem kezdenek,amíg oda nem értek. "-El sem hiszem,hogy eljöttem Veled!"-sóhajtott fel Mark,miközben taxit intett. "-Én nem kértelek!-szólt fagyosan Yin,de Szerelme döbbent arcára nézve rögtön meg is bánta.-Sajnálom!Ezt nem érdemled!..Sajnálom,tényleg!" "-..Nem gondolod,hogy túlságosan Yang-tól függ az életed?"-kérdezte Mark. "-Csak amennyire az Övé tőlem!-dühödött fel a lány.-Mi Egyek vagyunk!Ezt sem Te,sem Eliza,sem más nem értheti meg!-vett egy mély lélegzetet.-Akkor most jössz,vagy menjek innen egyedül?"(közben megállt előttük egy taxi) "-Megyek,persze,hogy megyek!"-karonfogta Yin-t és beültek a kocsiba. "-Jó estét!-köszönt vidáman a sofőr.-Merre lesz a fuvar?" "-Vigyen a Carolco Studióhoz,amilyen gyorsan csak tud!"-kapkodott Yin. "-Rendben.Velem elégedett lesz kisaszony!Tíz perc és odaérünk!"-kurjantott amaz. "-Végtelenül hálás lennék,ha odalépne a gázra!-csúsztatott egy tekintélyes bankót az ablakhoz Mark. Yin nem számolta a perceket,nem nézte az utat,nem reagált Szerelme gyengéd kézszorítására,csak lehunyta a szemeit és imádkozott.Nem késhet el!.. Mikor a taxi lefékezett a Stúdió előtt,Yin szinte "kirepült" a kocsi ajtaján és rohanni kezdett a főbejárat felé.Mark fizetett,majd utólérte Kedvesét.A recepciós hölgy rosszalló pillantásai őrjöngésre ingerelték a pattanásig feszült idegekkel érkező párost.Yin tombolt,Yang-ot követelte.Mark abszolút hiábavalóan próbált diplomatikus maradni,a hölgy nem engedte tovább őket. "-Van magának fogalma arról,hogy kik vagyunk?Yang Lee a Bátyám.Várnak minket!Nélkülünk nem kezdhetik el a forgatást!"-kiabált Yin. "-Hát persze!-mosolyodott el gúnyos diadallal a nő.-Már rég forgatnak!" "-MICSODAAA?-sikoltott fel szívbemarkolóan Yin.-Az nem lehet!!!NEM!" "-Drágám,bejutunk!-nyugtatta Mark.-Ott jön Julio!....Hé!Hé,Julio!" A spanyol srác integetve megindult feléjük.Mark annak idején együtt edzett a fickóval capoeirát.Nem is sejtette,hogy pont ő lesz,aki segít nekik.Sorsszerű. "-Szia Öregem!Mi a probléma?"-kérdezte erős katalán akcentussal. "-Ő itt a párom,Yin.Yang Lee a bátyja,de nem engednek be minket!Segítenél?" "-Persze!-odafordult a recepcióshoz.-Doris,engedje be őket,velem vannak!" "-Rendben Mr.Castillo!"-azzal megnyomta a gombot és az ajtó kitárult. "-Melyik teremben forgat Yang?-rohanta le Yin szegény Julio-t.-Mondd már!" "-A hatosban!-válaszolt.-Mindjárt végeznek,megvárhatjátok a .."-de Yin már nem hallotta.A táblákat követve futásnak eredt.mark utána. Amikor méterek hiányoztak a hatos studio ajtajának kinyitásához,egy szokatlanul hangos lövés dörrent.Yin megrémült,de nekirugaszkodással betörte a kulcsrazárt ajtót.a rendező abban a pillanatban "Állj!"-t kiáltott. Yang a földön feküdt,Vele szemben egy segédszínész kezében 44-es Magnum füstölgött.Senki sem értette mi ez,azt hitték Yin is szerepel a jelenetben.De nem. A lány odarohant Bátyja mellé,letérdellt és lassan megfordította Yang testét.A fiú gyomrából ömlött a vér,a szemeiben csodálkozás és döbbenet tükröződött.A stáb felhördült,Mark felkapott egy mobilt és hívta a közeli kórház mentőit. Innentől az események kínkeserves órákban peregtek.Yang életéért kűzdöttek a mentőben,ahol Yin végig a kezét fogta és beszélt Hozzá.A kórházban 12 órán keresztül operálták:gerincoszlopába fúródott az átkozott golyó.Számos szervet roncsolt,míg a csigolyák közé fúródva megállt. Yin vért adott Bátyjának,Elizát Mark vígasztalta a váróban.Yang egyetlen egyszer tért magához,mindössze három másodpercre,mielőtt meghalt.Yin-re nézett és mosolyogva megszorította húga kezét.Elbúcsúzott.De Yin válaszát már nem várhatta meg.Elment.
|